1592-ben, az Imdzsin-háború kezdetekor a japánok 200 ezres sereggel támadnak Csoszonra. Szondzso király sietve trónörökössé nevezi ki másodszülött fiát, a 18 éves Kvanghe herceget, majd északra menekül, hogy a Ming Birodalomtól kérjen segítséget. Az áldozatul hátrahagyott herceget azzal a feladattal bízza meg, hogy keresse meg Sin tábornokot, egyesítse erőiket, gyűjtse össze a feloszlott csapatokat, és toborozzon civileket egy önkéntes sereg alakításához. A koronaherceg először megrémül a feladat súlyától, de hű emberei, valamint a deribek (mások nevében pénzért katonai szolgálatot teljesítők) és az önkéntes katonák a segítségére lesznek, miután látják, hogy mennyire együttérez a néppel.